Parasztrántotta libamájjal és a jolly joker escalivada

Megint mozgalmas időszak áll mögöttük. Alig lett vége a Cavatastnak, a helyi pezsgőfesztiválnak, jött Andris, akivel először remek családi napot tartottunk Barcelonában (felfedeztük az egyik legszebb parkot, a Laberint d’Horta parkot (labirintus), azán meg felkerestünk a Gracia negyedben egy autentikus bárt), majd itthon ünnepi ebéd volt, amelynek egyik része egy igencsak helyi étel volt, a libamájas tojásrántotta. Ez annyira helyi, hogy állítólag ezzel az étellel vált híressé Sant Sadurní talán legjobb éttermének, a Cal Blaynak a tulajdonosa. Egész Spanyolországban népszerű a tortilla de patata, ami tulajdonképpen krumplis omlett. A katalán verzióban gyakran külön van a krumpli, például egészen vékonyra vágva, szalmakrumpli formájában, a tojás pedig tükörtojásként vagy buggyantott tojásként. És még egy kis extra: a libamáj. Talán a katalán gazdagság nyomán került az ételbe – a gazdagság nyomán, amit most annyiszor hánynak a katalánok szemére az elszakadás kapcsán, mintha bűn volna. Na de az amúgy is gazdag ételbe a Cal Blayban még tolnak egy kicsit: tesznek bele még egy kis szarvasgombát is, hogy ha már lúd, tényleg legyen kövér. Nekem szarvasgomba éppen nem volt kéznél (nem is értem…), de egész jó lett!

Katalán "rántotta", ezt a képet egy profi blogból vettem
Katalán “rántotta”– ezt a képet egy profi blogból vettem
Ez pedig az én művem, kis pirított hagymával még megszórva és kis hagymalekvárral
Ez pedig az én művem, kis pirított hagymával még megszórva és kis hagymalekvárral, a krumpli nem lett elég ropogós, de ezzel a recepttel még visszajövök!

Aztán jött Sánta Zoli kolléga, remélem, nincsenek rémálmai a főztömtől, kétségtelen, hogy egy idő után javasolta, hogy menjünk étterembe, vagy legalább rendeljünk pizzát… Na de talán túlélte, igaz, a paellában kicsit túltoltam a rákocskákat, azokat, amelyikeknek hosszú bajsza van, ami hajlamos lepottyanni, meg a szemecskéjük is, és igaz, egy idő után csupa bajusz meg szem az egész paella… Na de volt például escalivada, ami igazán egyszerű, el sem lehet rontani. Kicsivel később, mikor itt volt Detti meg Csilla, kedves volt kollégáim, nekik is csináltam, ettek is derekasan, pedig két nádszálvékony anyukáról van szó, akik igazi miniszabin voltak csemetéktől távol. Az escalivada egy szelet pirított kenyér jól bedörzsölve nyers, lédús paradicsommal, megöntözve pár csepp olívaolajjal, és aztán ráteszünk egy-két szelet sült paprikát, meg egy-két szelet sült padlizsánt (én mindent serpenyőben sütök, kevés olívaolajon, de lehet sütőben is, akkor ugyan több idő kell, de elég kevesebb olaj). Minderre többnyire még biggyesztenek egy-egy olajos konzervből származó szardellát. Ezeket a konzerveket a szupermarketben hűtőben tartják, fogalmam sincs, hogy miért.

Escalivada – pirítós ezzel-azzal
Escalivada – pirítós ezzel-azzal

Aztán itt volt még testvérkém, Erika, meg a jövő zongoraművésze, Peti fia, aki kifejezetten jó közönség volt: lelkesen megevett mindent, amit készítettünk. Az egyik legjobban sikerült fogás a kecskesajttal töltött karaj volt sült krumplival és grillezett zöldségekkel. A vékony szelet karajokat tejföllel elkevert, péppé mixelt kecskesajttal töltöttem meg, aztán tepsiben kis olívával és vízzel másfél óráig letakarva és fél óráig fedetlenül sütöttem, a krumplik is ott voltak mellette, de persze a legjobb az volt benne, hogy a teraszon, napsütésben ebédeltünk – annak ellenére, hogy október 29-e volt. Ekkor volt a Cava-földi Szolidaritás Futás (a katalán televíziós csatorna, a TV3 mellett szolidarizáltunk), és én hősiesen lefutottam a Vilafranca (Penedés borvidék központja) és Sant Sadurní d’Anoia közti 13,4 kilométert. Igaz, szinte végig lejtett…
És még itt van Erzsi mama, Emma drága nagymamija, és éppen egy mangós-verdejós csirkén vagyunk túl:) (A verdejo az egyik legnépszerűbb spanyol szőlőfajta, fehér, bora üde, zamatos, leginkább a sauvignon blanc-ra emlékeztet).

Emma a labirintusos parkban
Emma a labirintusos parkban
A futóverseny rajtja – persze pezsgősdugó szimbolizálta a futókat
A futóverseny rajtja – persze pezsgősdugó szimbolizálta a futókat
Csilla és Detti küzdenek a vacsorámmal:)
Csilla és Detti küzdenek a vacsorámmal:) (Emma összekötözte őket nehezítésként)
Közben túrázni is szoktunk, Anna és Emma a Montserrat-hegység tetején
Közben túrázni is szoktunk, Anna és Emma a Montserrat-hegység tetején
A teljesen helyi kocsma Barcelona Gracia negyedében
A teljesen helyi kocsma Barcelona Gracia negyedében
Október végén a tengerparton
Október végén a tengerparton
Erika – a kép dekorációja Emma műve – a tengerparton, a sört én ittam...
Erika – a kép dekorációja Emma műve – a tengerparton, a sört én ittam…
FullSizeRender-2
Peti, aki nehéz szívvel hagyta ott napokra a zongotát, de végül élvezte a mediterrán létet

 

A futás plakátja – én mondtam, fut a pezsgősdugó...
A futás plakátja – én mondtam, fut a pezsgősdugó…

Leave a reply